" A bátorság alapvetően annyit jelent, hogy kockára teszem az ismertet az ismeretlenért, a megszokottat a szokatlanért, a kényelmest a kényelmetlenért a távoli cél felé tett zarándokútért." Osho
Bordeaux-Bayonne- St Jean Pied de Port
Az éjszaka során többször felébredtem, mert nagyon izgatott voltam a vonat indulásával kapcsolatban. A Bayonne-ba induló vonat 10.02 perckor indult a menetrend szerint a bordeauxi St. Jean Station-ból( Istenem, hogy a franciáknál minden St. Jean-nal kezdődik!) Reggel 7-kor elhagytam a szállást és szemerkélő esőben elindultam városnéző sétára. Bordeaux városát a Garrone folyó szeli ketté, csodálatosan szép hidakkal és folyóparttal. A városban az eső ellenére kora reggel nagyon sokan kezdték kocogással a napot, ami nagyon tetszett. A part mellett nagyon sok híres és szép épület található, amelyet-kihasználva a rövid időt a vonat indulásáig-igyekeztem megnézni.
Néhány francia embert megkértem, hogy készítsen rólam fényképeket, hiszen a szelfinél jobban szeretem, ha teljes mértékben látszik hogy merre járt az ember, az emlékek vissza idézésében is segít. A villamos vonalán-az este emlékeztem rá és az útbaigazítások során megkérdeztem-könnyen vissza találtam a vasútállomásra. Időben érkeztem, 9 órakkor már ott voltam. Szeretem felfedezni az új helyeket, megnézni, honnan indul majd a járatom, biztonságot ad. A mostani utazásom az első Franciaországban, szerencsére kellemes élményekkel.
A vasútállomáson is beszéltek angolul a biztonsági szolgálat emberei. Kérésemre elmondták, hogy hogyan és milyen módon tudom majd az indulási platformot megközelíteni. Utólag minden egyszerű és tényleg egyértelműen ki van írva, adott helyzetben azonban nem árt figyelni és előrelátónak lenni. A vonat indulása előtt kb. 20 perccel kinyíltak az ellenőrző kapuk és bemehettem a kocsiállásra. Ott már remek lelki állapotban érezhettem magam, mert több nagy hátizsákos figurával találkoztam, akik jó eséllyel szintén St Jean Pied de Port-ba tartottak.
Őszinte leszek- a vonat érkezése előtt elsírtam magam, akkor szembesültem azzal, hogy mekkora lépést tettem és hová tartok.Bordeaux-ban vagyok a vasútállomáson, útban a Camino frances indulási pontjához és megvalósítok egy nagy álmot, amelyről sose hittem hogy megvalósul.
A Bayonne felé tartó vonaton természetesen az interneten előre megvásárolt helyjeggyel utaztam. Legnagyobb meglepetésemre nem volt kalauz, senki nem kérte a jegyemet, úgy látszik, a franciáknak elég ha megvesszük a jegyet és látják hogy foglalt a járat. Bayonne-ba megérkeztem - a második megállója volt a vonatnak,amely közel 300-al söpört-ahol néhány zarándokkal együtt útbaigazítást kaptam arról, hogy busszal tudok tovább menni St Jean Pied de Port-ba és a vonatjegy kombinált, így a buszra is jó.
A busz kb 100 méter távolságból indult a vasútállomástól, így a többi zarándokkal együtt délben elindultunk Bayonne-ból a kis hegyi városka felé, hogy megkezdjük a nagy kalandunkat. A busz másfél órán keresztül kis falvakon át vitt fel a hegyekbe bennünket .A táj nagyon szép volt, tele pálmafákkal. Eszembe is jutott, hogy na igen, nem a Cote d' Azur azonban ez se semmi. A buszon persze megint sírtam a meghatottságtól.
Megérkezni St Jean Pied de Portba fenomenális érzés volt. A többi zarándokkal együtt a leszállást követően elkészítettük a fényképeinket a vasútállomáson és elindultunk, hogy felkeressük a zarándokirodát ahol útbaigazítást kapunk az útvonalról és megkapjuk a zarándok útlevelünket.
A zarándok irodában nagyon segítőkészek voltak az önkéntesek és türelemmel magyarázták el, hogy merre tudjuk megkezdeni az utunkat. Elmondták, hogy a veszélyesebb hegyi szakaszt nem ajánlatos használni, mert a Napoleon útja balesetveszélyes, a téli idő miatt. A másik útvonal Roncesvalles felé ajánlatos. Kaptunk a szállások listájáról egy összefoglalót és egy minimalista domborzati térképet. 2 euró-ért pedig megvettük a zarándok útlevelet,amely segítségével igénybe vehetjük a kedvezményes szállásokat és amelybe a pecsétek kerülnek majd az út során.a szállásokról.
Néhány zarándokkal együtt foglaltam szállást a közeli albergében 10 euro-ért, amelyhez reggeli is járt és a délután további részét városnézéssel töltöttem. Egy közeli kisüzletben, vettem 19 euró-ért 2 túra botot, mert nélkülük nem indulok útnak a hegyek közé. A két napos utazásban elkoszolódott ruháimat kimostam , vacsora után izgatottan tértem nyugovóra, mert másnap reggel indul a nagy út.
